A lélek nyugalma
Hogyan legyünk boldogok?
Rovat: Módszer
Rengeteg a megtépázott lelki életet és felborult egyensúlyunkat segítő módszer, mégis, a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre több a pszichés probléma, és az emberek többsége elcsigázott, a párkapcsolatok zöme romokban, növekszik a válások, s a magányos, elkeseredett, frusztrált emberek száma...
Boldogok vagyunk, ha a dolgaink rendben mennek,
és egészségesek vagyunk, vagy megtaláltuk a „nagy Ő”-t, és van elegendő
pénzünk. De vannak, akik azt mondják, hogy szex közben juthatnak hozzá életük legboldogabb
pillanataihoz.
Vajon mi történik akkor, ha dolgaink nem úgy
mennek, ahogy elképzeltük? Hova lesz a boldogság, ha a pénz elfogyott, vagy mi
van szex nélkül? Biztos, hogy a boldogság egyenlő azzal, amit a szex, a pénz, a
siker nyújtani tud számunkra?
Ha dühösek, indulatosak vagy sértettek vagyunk, ha nem tudunk örülni még az
egészségünknek sem, és ha a frusztrációval azonosítjuk magunkat, akkor még a
legkedvesebb barátunkat is bosszantó ellenfélnek látjuk. Hiába van meg mindenünk,
ha lelkünket sérelmekkel, bánattal, elkeseredéssel tápláljuk. Viszont ismerünk
olyan eseteket, amikor tragédiából kikerült emberek – átértékelve életüket – sokkal
elégedettebben élnek, mint a tragédia előtt.
Sajnos semmiféle garancia nincs arra, hogy a siker, a pénz és a szex meg tudják
adni számunkra azt a boldogságot, amire vágyunk.
Mégis mit tehetünk boldogságunkért?
- legyünk tudatosak a bennünk zajló negativitásra, hogy ellen tudjunk állni
neki,
- különböztessük meg az ártót, a hasznostól,
- fejlesszük magunkban az együttérzést és a jóindulatot először a saját magunk
irányába, hogy másokkal is megtehessük,
- törekedjünk a belső fegyelem kialakítására,
- fogadjuk el az élet részeként a nehézségeket és a szenvedést,
- meg kell értsük, hogy a boldogság nem csupán a gyönyör, vagy egy jó érzés,
hanem a szomorúság és az öröm is egyben.
Problémák mindig vannak és lesznek. Ha falakat emelünk magunk elé, ha körbebástyázzuk
magunkat a félelmek és sérelmek hamis erejével, elzárjuk magunkat életünk valós
örömeitől és egymástól is.
Azonban ha bátrak vagyunk és kapcsolatba lépünk a
szívünkkel, együttérzőbbek lehetünk önmagunkkal, miközben ráébredhetünk arra,
hogy valójában hasonlítunk egymásra. Nyitottabbak, érzékenyebbek (nem
érzelgősek!) leszünk a magunk és mások, az élet problémáival szemben. Ez pedig már
nem a kötődés másokhoz és a külső dolgokhoz, hanem a szabadság, mely a
kölcsönösségben, a tartós boldogságban gyökerezik.
„Nagyszerű dolog a lélek nyugalma és az, hogy
örülni tudunk magunknak.”
